Felújítás, építkezés előtt nem árt, ha pontosan tudjuk, mit is jelentenek a burkolólapok csomagolásán lévő tájékoztatóban található szavak, kifejezések. Mitől fagyálló egy járólap? Mi az a PEI-érték? Mi számít 1. osztályú burkolólapnak? Mutatjuk a legfontosabb információkat, hogy Ön a legjobb döntést hozhassa.

Először jöjjenek a különféle elnevezések:

Csempe, falicsempe

Általánosságban viszont elmondható, hogy a csempe elnevezést a falra ajánlott burkolólapokra használják, és ezek többségükben kétszer égetett lapok. Ennek következtében nem igazán ajánlott padlóra, mivel sokkal kisebb a kopásállóságuk.

Padlólapok

Jellemzően egyszer égetett lapok, vagyis a biszkvit (a kerámialap teste) és a máz égetése egy fázisban történik. A biszkvit készülhet fehér agyagból (kültéri és beltéri használatra egyaránt alkalmas) vagy vörös agyagból (csak beltéri használatra alkalmas). Kopásállóságuk magas, ellenáll a nagyobb igénybevételnek is.

Greslapok

Ezeknek a kőporcelán lapoknak a vízfelvétele 0,5% alatt van, ami a legalacsonyabb érték a kerámia burkolólapok között. A greslap lehet mázas, illetve máz nélküli. Kiváló minőségét a gyártási technológiának köszönheti, amely biztosítja, hogy a greslapoknak kiemelkedően jó a kopásállósága, rendkívül alacsony a porozitásuk, és ezáltal kiváló a fagyállóságuk.

Mit jelöl a PEI-érték?

Ezt az értéket a burkolólap kopásállósságának meghatározására használják.

• PEI II: gyenge kopásállóság, főleg a falicsempék tartoznak ide. Padlólapként történő felhasználásuk nem javasolt.
• PEI III: közepes kopásállóság, nappaliba, fürdőszobába ajánlott, de előszobába és konyhába nem.
• PEI IV: erős kopásállóság, korlátozás nélkül alkalmazható, előszobába és konyhába is.
• PEI V: kiemelkedő kopásállóság, közületi és nagyobb forgalmú létesítményekbe javasolt.

Mitől függ, hogy egy burkolólap alkalmas-e kültéri használatra vagy sem?

A fagyállóság a vízfelvétel függvénye. Akkor fagyálló egy lap, ha a lap tömegének 0,5 %-ánál kisebb a vízfelvétele. Fontos továbbá, hogy a lap alá ne folyhasson víz, megfelelő legyen a vízszigetelés, a fuga és a ragasztó, tehát megfelelő legyen az alkalmazott burkolástechnika is.

Emellett a fagyállóság minősítésére született egy szabvány is (MSZ EN 202). A szabvány ide vonatkozó előírása a vizsgált lapok százszori fagyasztás-felengedését írja elő -5 és +5 °C között. 

Mit jelentenek az osztályos besorolások?

Az 1. osztályú lap definíciója, hogy megfelel az adott termékre vonatkozó szabványban szereplő összes követelménynek. Arra vonatkozóan viszont, hogy egyes lapokat milyen szempontok szerint sorolnak 2., 3., vagy akár 4. osztályba, nincsen szabvány. Ezért burkolólap vásárlás esetén érdemes megkérdezni a gyártónál, hogy milyen szempont szerint osztályoz.

Általában a 2. osztályú lapok csak kisebb, szemmel nem is érzékelhető esztétikai hibákat tartalmaznak, illetve több lehet a hibás lapok száma, mint az első osztályú lapok között (mert az első osztályú lapok között is lehet hibás).

Természetesen a 2. osztályú lapokhoz alacsonyabb minőség miatt alacsonyabb ár is tartozik. Így előfordulhat, hogy ár-érték arány szempontjából néhány esetben előnyösebb, ha másodosztályú lapot választunk.

Ha szeretne még többet megtudni a minőségi burkolatragasztókról, hova melyiket érdemes választani, hogy hosszú ideig csodaszép maradjon a burkolat, ajánljuk figyelmébe ezt az oldalt.

(A lakbermagazin.hu cikke nyomán, kép is onnan.)